"Mert van mák és tészta, és van mákostészta."
(Moldova György: Bűn az élet)
A magyar ember genetikailag szereti a mákot. (Mondhatnók- mákunk van, de nem mondjuk, mert nincs.) Ezért keltett hatalmas felháborodást néhány éve, mikor EU-szinten akarták betiltani a mákot, mint olyat, íróasztal mögött ülő, kaviárzabáló, idióta csinovnyikok.
A mák sokféle formában fogyasztható, úgymint: ópium, heroin, máktea, mákoskalács (miszerint "bájgli"), mákos palacsinta, máktorta, etc... illetve, mint jelen cikkünk tárgya, maga a mákostészta.
A mákostésztával mindenki már az óvodában találkozik, és itt szembesül először a társadalmat (a tejbegrízhez hasonlóan) kettéosztó, kardinális kérdéssel: kavarni or nem kavarni. That is the question.
Mákostésztát viszonylag könnyű készíteni, bárki kipróbálhatja. Az egyszerűség kedvéért a házilag készített száraztészta témakörébe most nem mennék bele- ezt meghagyván a nálam jobban hozzáértőeknek- a tésztát adottnak tekintem. Aki mákot sem akar darálni, készen is vásárolhat, csak arra vigyázzon, hogy létezik "máktöltelék" nevezetű élelmiszer jellegű termék is, amibe a gyártók hajlamosak mindenféle huncutságot belekeverni, amit az udvaron összesöpörtek, és más módon nem tudnak elpasszolni.
Az autentikus mákostészta tehát darált mákot és... porcukrot tartalmaz. Otthoni darálásnál a kettő gyakran együtt készül. A kristálycukrot csak az egészen elvetemültek preferálják, rájuk nem vesztegetem a szót.
A tészta viszont ízlés szerint lehet bármilyen, bátran kísérletezhetünk az obligát szélesmetélt mellőzésével, és új formák alkalmazásával. Én legutóbb csavart tésztával készítettem, és igen jól sikerült. Nem törnék lándzsát a magyar- ill. olasz típusú tészta kérdésben sem, ki-ki vegye azt, ami neki tetszik. Inkább a minőségre ügyeljünk- pocsék alapanyagokkal a legegyszerűbb étel is elrontható. A hmhm gazdaságos, kéttojásos száraztésztát, valamint emberi fogyasztásra korlátozottan alkalmas társait ehelyt mellőzzük inkább. (Sajnos a dolog fordítva nem működik: kiváló alapanyagokból is alkothatunk csapnivaló ételt.) Szintén kerüljük a színezett tésztaféléket, mert az ezekhez használt paradicsom, spenót és hasonlók miatt sem színükben, sem ízükben nem harmonizálnak az igazi mákostésztával. Nem áll rá a kezem a "mákos metélt" kifejezés használatára, olyat csak a sznobok esznek, én pedig nem vagyok sznob. Ezt bárkitől megkérdezhetitek. ...aki valamit számít.
Tehát a tésztánkat előírás szerint megfőzzük, leszűrjük; a profik hideg vizet is engednek rá, hogy ne tapadjon össze, aztán mehet rá a cukros mák, és ZABA!
Jó étvágyat mindenkinek!
(fotó: m.cdn.blog.hu/es/eszterlancfoz)
